Kié a köldökzsinórvér?

A jól olvasott szülők néhány újságcikk nyomán már-már úgy érezhetik, bűnt követnek el gyermekük ellen, ha nem tároltatják el köldökzsinórvérét, ami később megmentheti az életét. Sok tévhit kering a köztudatban a köldökzsinórvérről…

A totipotens őssejtek

Az emberi szervezetben található őssejtek az elmúlt időben azért vannak nagy becsben tartva, mert elvileg belőlük még minden lehet. Azaz az őssejtek a szervezetnek olyan sejtjei, amelyek még nem differenciálódtak különféle szöveti sejtekké. Bennük még valamennyi gén, a teljes genetikai információ hasznosulhat, működőképessé válhat.

A hasnyálmirigysejtből már sohasem lehet májsejt, ahogy egy hetven éves mérnökből sem válik már valószínűleg kiváló orvos, az őssejteket viszont bizonyos körülmények közé helyezve arra lehet késztetni, hogy máj-, hasnyálmirigy- vagy csontvelői vérképzés kiinduló sejtjeivé váljanak. Megint csak az emberi példát véve, elvileg egy újszülöttből még bármilyen foglalkozást űző állampolgár lehet. A totipotenciát tehát az őssejtek esetében úgy fordíthatnánk, hogy “elvben mindenre képes”. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy tényleg csak elvben. Számtalan feltétele van ugyanis egy sejt differenciálódásának.

Az őssejteket emberi szervezetbe ültetve számtalan hatás éri. A szövetre jellemző biokémiai környezetnek megfelelően egy beültetett őssejt annak a bizonyos szövetnek egészséges szöveti sejtjévé válhat, és megkezdheti azt a működést, amit a szervezet saját sejtjei valamiért nem tudtak ellátni. Ez az alapja az őssejt-transzplantációs gyógymódoknak. Nagyon leegyszerűsítve: a csontvelőbe ültetett őssejt helyreállíthatja például a leukémiás ember vérképzését.

Csupán az egyik őssejtforrás

Őssejtek a felnőtt emberi szervezetben, vérben, csontvelőben is vannak. A köldökzsinór csak egyik lelőhelye. Igaz, hogy talán a lehető legegészségesebb szervezetből származó, fertőző ágensektől mentes. További előnye, hogy mivel tárolható, transzplantációhoz viszonylag gyorsan hozzáférhető, de mindenképpen könnyebben, mint a felnőtt donortól leveendő csontvelő. A donor számára nem jár megpróbáltatással az adományozás, hiszen a köldökzsinórvér a köldökzsinór átvágása után amúgy csak elveszne.

Hátránya, hogy kevés őssejt nyerhető belőle. Gondoljunk csak bele, hogy egy kisbaba születésekor mindössze mintegy 100 ml köldökzsinórvért lehet nyerni, és a benne levő sejteknek csak egy része őssejt. Így csak bizonyos méretű befogadó (recipiens) szervezet számára adhat jó eséllyel gyógyulást; többnyire 20 kg-ig, azaz gyermekekbe lehet transzplantálni. Bizonyos eséllyel, ha a kezelőorvos vállalkozik a műtétre, legfeljebb 40-50 kg-os felnőtt kaphat gyógymódként köldökvér-őssejtet.

Nem minden őssejt alkalmas beültetésre, és bár sokan azt hiszik, korántsem alkalmas mindenféle betegség gyógyítására, még elvben sem. A veleszületett immunhiányos vagy anyagcsere-betegségek génjeit hordozó őssejteket beültetve magát a betegséget ültetnénk be. Ezért ezekben az esetekben a saját köldökzsinórvér-őssejtek nem hozhatnak gyógyulást.
Idegen vagy saját – Allogén vagy autogén
Ezzel el is érkeztünk a köldökzsinórvér beültetés egyik legfontosabb etikai kérdéséhez is, ami valójában elsősorban mégsem etikai, hanem orvosi kérdés. A köztudatban elterjedt tévhit, hogy a köldökzsinórvérre magának az adományozónak van leginkább szüksége, s mi több joga.

A legelső köldökzsinórvér-transzplantációt 1988-ban hajtották végre, egy kisgyermek kapta a készítményt. Ma már évente 2500 átültetést végeznek szerte a világban, a transzplantáltak túlnyomó többsége gyermek.
2009-ben már idestova 15 évre tekint vissza a hazai őssejt kutatás. Az átültetések nagy része nem saját, még csak nem rokonok, hanem idegenek őssejtjeivel végezték. Ilyenkor beszélünk allogén transzplantációról. Az autogén pedig azt jelenti, hogy az adományozó (donor) és a befogadó (recipiens) szervezet egy és ugyanaz. A köldökzsinórvérnél is ugyanez lesz a helyzet, mint a csontvelő-őssejtek esetében; a legtöbb beültetés idegen őssejtekkel történik majd.

Már érintettük az egyik okot, amiért célszerűbb az allogén transzplantáció: a hibás genetikai anyagot tartalmazó sejtekkel újra csupán a betegséget adnánk vissza annak, akit meg szeretnénk gyógyítani, ahogy ez néhai miniszterelnökünkkel történt. Természetesen ezt nem lehet mindig előre tudni, de a felelősen gondolkozó orvos legjobb tudása szerint igyekszik megkímélni betegét ettől.

Szerző: Máriáss Márta //  forrás: HáziPatika.com // megjelent: 2004. február 27.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>