Őssejt és a cukorbetegség – hol tartunk a gyógyításban?

Az őssejtek a klasszikus medicina mindennapjaiban, jelenében is kiemelt jelentőséggel bírnak. De a jelenlegi felhasználási területek még – nagyon úgy tűnik -, hogy csak a jéghegy csúcsát jelentik. A jelenleg is folyó kutatások nagyon kecsegtetőek, és olyan egészségügyi problémák, krónikus betegségek kapcsán ígérnek igazi áttörést, amelyek eddig a nem gyógyítható vagy a nem eléggé hatékonyan kezelt betegségek közé tartoztak.

CukorbetegségAz egyik ilyen komoly, és világszerte közel 300 millió embert sújtó krónikus betegség – a diabétesz, vagy magyar nevén cukorbetegség. Az őssejttel történő laboratóriumi kísérletek nagyon biztató eredményeket hoztak, ugyanis a kísérletek során az őssejtek inzulintermelő szigetsejtekké alakultak át.

A laboratórium falain túllépve, a gyakorlatban is jó eredményeket értek el a kutatók: a Cord Blood America Inc. közleménye szerint (amelyről az Endocrine Today is beszámolt) ugyanis kínai orvosok az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők állapotában jelentős javulást értek el. A kísérletek során a köldökzsinórvér-őssejtek a T-sejtekre olyan kedvező hatást gyakoroltak, amelynek következményeként növekedett a szervezet inzulintermelése és ezzel egyenes arányosan csökkenthető volt a külső inzulinbevitel. Természetesen még számos további vizsgálatra van szükség, különösen ami az utókezeléseket illeti.

A klinikai vizsgálat alátámasztani látszik az eddigi tézist, miszerint az őssejtek segítségével a diabéteszes betegeknél pregnáns állapotjavulás érhető el. A kutatók más autoimmun betegségek kapcsán is hasonló eredményekre számítanak.

Az őssejt és a csontvelő betegségek

A csontvelő betegségek és az őssejt közös története a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználásának kezdetével esik egybe. Mivel ezen őssejtek könnyen átalakulnak csontvelő sejtté, kínálta magát, hogy a lehetőségek első kiaknázása a csontvelőelégtelenségek területén történjen.

a csont felépítéseA korábbi gyakorlat szerint más alanyból nyertek csontvelőt, és ezt ültették be a csontvelő betegségben szenvedőbe. A hagyományos transzplantációnál hatékonyabbnak és előnyösöbbnek bizonyult a köldökzsinórvér-őssejtes megoldás, ritkábban következett be kilökődés a betegeknél.

A szövetekre gyakorolt regenerációs képességét aknázza ki az őssejtek alkalmazása a csontvelő daganatos betegségeinél, például a fehérvérűségnél.

Az őssejtek segítségével pótolhatóak a károsodott sejtek, amit a sugárterápia, kemoterápia kezelést igénylő rosszindulatú daganatos betegeknél kitűnően tudnak hasznosítani: az őssejteknek köszönhetően ugyanis nagyobb adagban adható a sugár és a kemo. Ez azért fontos, mert az rákos sejtek gyors osztódása ellen az jelent hatékonyabb fegyvert, ha a fenti terápiák dózisa növelhető anélkül, hogy a vérképző szervek sejtjei kárt szenvednének.