9 kérdés az őssejtekről

  1. Mi az őssejt?
    Olyan elkötelezetlen sejt, amely osztódása során különböző sejttípusok létrehozására képes.
  2. Mire jó, ha összegyűjtik, lefagyasztják?
    Az őssejteket később, szükség esetén immunhiányos betegségek, anyagcsere-betegségek, valamint rosszindulatú daganatok kezelésében tudják fölhasználni.

  3. Ki gyűjti össze a köldökzsinórvért?
    A gyűjtéshez nem kell külön szakember, a szülésznőd vagy a szülészorvosod fogja használni a készletet.
  4. Mikor gyűjtik össze a köldökzsinórvért?
    Közvetlenül a baba megszületése után. A köldökzsinórban és a lepényben található vért gyűjtik össze egy véralvadásgátlót tartalmazó tartályba.
  5. Okoz-e fájdalmat a köldökzsinórvér levétele?
    Nem, se a gyerek, se az anya nem érez belőle semmit.
  6. Mennyi köldökzsinórvért kell tárolni?
    Ahhoz, hogy használható legyen, legalább 40 ml vér szükséges.
  7. Mi történik, ha hétvégén születik a baba?
    A köldökzsinórvért feldolgozó intézményben mindig dolgoznak ügyeletesek, tehát a minta szállítása, feldolgozása minden esetben időben megtörténik.
  8. Összecserélhetik a mintákat?
    Többszörös kódrendszer védi a mintákat, ezért biztonságban vannak.
  9. Mi történik, ha a köldökzsinórvér levétele sikertelen?
    Ekkor nem kell kifizetned az egész összeget, csak a gyűjtőszett árát.

Szerző, forrás: babaszoba.hu // megjelent: 2011. augusztus 11.

Mítosz kontra valóság – az őssejt kutatás rejtelmei

Manapság az őssejt kezd olyan divatos fogalommá válni, mint például az Aloe vera. Egyre többet halljuk, hogy mennyi mindenre jó. Dr. Kiss Levente, a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet munkatársa azonban az idei Kutatók Éjszakáján elárulta, mi az igazság az őssejttel kapcsolatban, szemben a róla terjengő mítoszokkal.
Bár a mosogatószerében valószínűleg még senki sem fedezett fel “őssejtes összetevőt”, vannak azonban olyan kozmetikai cégek, amelyek legújabb krémeiket őssejttel hirdetik. A dobozhoz adott kis tájékoztatón ugyanis leírják, hogy az elnevezést nem csupán a “génterápia ihlette”, hanem a termék valóban tartalmaz növényi őssejtet, ami a gyártók állítása szerint az emberi bőrben található őssejtek aktivitását fokozza. Mindez végső soron lassítja a ráncok kialakulását.
Dr. Kiss Levente előadásából azonban hamar megértettük, hogy ez – enyhén szólva – miért kissé túlzó állítás. Először is azért, mert az emberi szervezet nem nagyon képes befogadni idegen anyagokat, hát még növényi sejteket. “Egy növényi és egy emberi sejt találkozásakor minden elképzelhető, csak együttműködés nem. Inkább kisebb háború törhet ki” – magyarázta a kutató.

Sok fajta őssejt van

Az őssejtek persze valóban csodálatos dolgok, amikkel egyre több betegséget képes gyógyítani az orvostudomány. “Nem árt ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy az őssejt maga egy olyan gyűjtőfogalom, mint például az autó. Sok fajtája van” – mondta el Kiss doktor.
Az őssejt olyan – a többsejtű élőlényekben előforduló – sejt, amely mitotikus osztódással egy differenciálódó (vagyis a szervezet speciális funkciót a későbbiekben végző) és egy differenciálatlan sejtet képes létrehozni. Az emlősök őssejtjei két fő típusra oszthatóak, az embrionálisra vagy felnőtt szöveti őssejtekre. Az emberek általában a médiában vagy reklámokban megjelenő pontatlan megfogalmazások következtében ezt a kettőt összekeverve az embrionálisra gondolnak, pedig a felnőtt emberi szövetben is vannak őssejtek, csak azok már nem alakíthatóak át korlátlan típusú sejtté, szövetté.

Sok etikai kérdést is felvet

Az embrionális eredetű sejtekből bármilyen differenciált sejttípust létre lehet hozni, de mivel a mesterséges megtermékenyítés során, az első néhány osztódást követően nyerhető, ezért használata sok etikai kérdést felvet. Ha azonban belegondolunk, hogy a mesterséges megtermékenyítés során a be nem ültetett embriókat nem tartják fent, máris más megvilágításba kerül a téma. Ezzel szemben a felnőtt szervezetből származó őssejtek, csak multipotensek, csak bizonyos szervek egy-két sejttípusát képesek kialakítani.
Ma a biotechnológia dinamikusan fejlődő tudományág, és az őssejtek sejtkultúrákban különböző szövettípusoknak (izom, ideg, csont, zsír) megfelelően specializált sejtekké alakíthatók. A felnőtt őssejteket csontvelőből, zsírszövetből, perifériás vérből, esetleg köldökzsinórvérből izolálják. A köldökzsinór véréből kinyert őssejteket a későbbi felhasználása érdekében – például a jövőbeli esetleges betegségek miatt – gyakran lefagyasztva tárolják is. De jelenleg ez költséges, és az sem biztos, hogy szükséges. A mintát ugyanis közvetlenül a baba születésekor, a köldökzsinór átvágása után veszi le a szülész. Az így nyert mintát mélyhűtéses technikával elvileg korlátlan ideig tárolhatják. Azt azonban, hogy valaha szüksége lesz-e egyáltalán a kicsinek egy ilyen őssejtes kezelésre, nem lehet tudni, vagyis akár egész életében feleslegesen fizeti ki tárolás díját. Egyfajta drága biztosításnak tekinthető kis valószínűségű esemény bekövetkeztére. Fontos ellenben, hogy akadhatnak olyanok, akiknek az életét meg lehetne menteni a privát bankokban tárolt sejtekkel. Hasznosabb volna – és egyes országokban már meg is valósult – a közösségi köldökzsinórvér-bank, ami a vérbankokhoz hasonlóan működve juttatná hozzá a rászorulókat a szükséges sejthez.

Őssejtkezelések holnap és ma

Dr. Kiss Levente szerint már most is érdekes belegondolni, vajon mire lesz képes az orvostudomány a jövőben. Talán nem is olyan sokára szerveket készítenek majd, amiket akár megvásárolhatunk, ha éppen szükségünk lesz rá. Így akár 130 évig, vagy még tovább élhet az, aki meg tudja majd ezt fizetni.
Mindez egyelőre a jövő, de az őssejteket már ma is sokféle betegség kezelésében alkalmazzák. A csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben – pl. a fehérvérűség fajtáinál – rendkívül nagy segítséget jelent a már hosszabb múltra visszatekintő sejtterápiás eljárás, a csontvelő-transzplantáció. A kemo- és sugárkezeléses terápia esetén ugyanis az elpusztult rosszindulatú sejtek helyére egészséges vérképző őssejteket juttatva új egészséges sejtek termelését lehet elérni.

Szerző, forrás: semmelweisfigyelo.hu // megjelent: 2011. szeptember 30.